Bárányburger

Még a tavalyi bárányokból van a fagyón. És most gondoltam, hogy itt az idő és Jancsikám kedvében járva készítsek neki bárányburgert. El kezdtem kutakodni a neten, de semmi olyat nem találtam, amire azt mondtam volna, hogy na ez az! Így hát menetem csak a magam feje után és mondhatom sikerült tökéleteset alkotnom. (Nem tudom sikerül e majd még egyszer megismételnem. :))

Legyen otthon: kb. 40 dkg darált bárányhús (enyém comb volt)

                       2 egész tojás

                       bors (vegyeset használtam: fekete, fehér, zöld, rózsa)

                       kakukkfű (sajnos csak szárított volt itthon)

                       3 ág apróra vágott rozmaring (ebből sikerült frisset kapnom)

                       só

                       1-1 1/2 marék zsemlemorzsa (csak azért kell, hogy összetartsa a masszát)

Most először úgy sütöttem, hogy ténylegesen csak kevés olajat tettem a serpenyőben, mert erről mindig azt gondoltam, hogy amolyan hollywood-i maszlag. De tényleg működik. A hús nagyon jó zaftos maradt, és tényleg átsült pár perc alatt.

Ez lett a végeredmény:

Tzatzikivel ettük :) ehhez 

Legyen otthon: 2 db uborka lereszelve, sózva és kinyomkodva

                       1 nagyobb doboz natur joghurt

                       majonézhez: 2 tojás sárgája

                                          2 dl olaj

                                          2-3 gerezd fokhagyma

                                          kevés mustár

                                          citromlé

                                          só

                                          fehérbors

                                          cukor

A tojások sárgájához hozzáadtam a mustárt és elkezdtem adagolni hozzá az olajat, hogy szép lassan felvegye. Utána hozzá adtam a többi ízesítőt és a joghurtot, majd a kinyomkodott uborkát.

Nagyon szeretjük, gyakran használom más húsokhoz is. :)

És íme az elégedett férfim (nem volt túl boldog a fényképezéstől) :)                               

Sütis néne és Veronika

Következő szülinaposunk Zsófi vagyis Sütis néne és Solti Veronika volt. Mivel mindketten januárban ünnepelték a szülinapjukat így egyszerre mutatnám be őket, de sajnos nem fényképeztem le az elkészített ajándékokat és vártam, hogy a lányok feltegyék a képeket. Íme a Zsófinak küldött apróságok az ő látószögéből:

Sajnos Veronika még nem töltötte fel a képet és még hírt sem adott, hogy egyáltalán megkapta-e a neki szánt csomagomat. :(

Új év

Kezdem talán azzal, hogy a tavalyi év nem zárult túl boldogan. Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy nem lehet saját kisbabánk csak akkor, ha örökbe fogadunk. De már próbálok ezen nem szomorkodni, csak még kicsit nehéz elfogadni a helyzetet. És egyenlőre nehéz Janikámnak is feldolgozni a dolgokat, annál is inkább, mert az ő családja részéről nagyon nagy a nyomás és folyton az orra alá dörgölik, hogy lehet neki másik felesége is, mert nem az ő hibájából nincs kisbaba. 

Hálás vagyok a Jóistennek, hogy minden probléma ellenére is ilyen hűségesen kiáll mellettem és, hogy minden gond ellenére is ennyire tud engem szeretni. Ez nagyon sokat segít abban, hogy könnyebben túl tudjunk jutni az elénk gördített akadályokon. Mert bár nem ugyan azon az úton megyünk, de egymás mellett, egymás kezét fogva, egymást segítve fogjuk leküzdeni a nehézségeket.

Az idén aztán úgy gondoltam, hogy ellentétben más évekbeli elhatározásomtól, hogy nem teszek újévi fogadalmat az idén mégis megfogadok egy pár dolgot:

1. Minden hónapban elolvasok legalább egy könyvet. Mert szerintem az utóbbi 5 évben 5-nél több könyvet nem vettem a kezembe.

2. Befejezem a félbehagyott kézimunkáimat, és készítek sok újat is.

3. A lakás dekorálást megpróbálom időszak szerint és időben elkészíteni, és persze ki is rakni. :)

4. Havonta legalább egy nagyobb kirándulás, bárhol nem csak ismeretlen helyeken.

5. Krémes sütik készítésének "profi" elsajátítása, mert Jani csak a krémes sütiket szereti.

6. Hetente legalább egyszer tornázni.

7. Új munkahelyet keresni, mert ahol most vagyok már nem tudok fejlődni, és nem érzem jól magam.

8. Pozitívan gondolkodni, még ha nehezemre is esik.

9. Újra elkezdem az angol nyelv felelevenítését, mert nagyon sok mindenre nem emlékszem már.

10. Varrógépet nem csak nadrág felhajtásra használni. :)

És végül a legfontosabb, hogy mindig elégedett leszek magammal. És mindig minden és mindenki ellenére BOLDOG leszek.

Ezek nem is olyan igazi fogadalmak, csak olyan megvalósítandó kis apróságok.

Lina ajándéka

Lina kapta tőlem a következő szülinapi ajándékot. Sajnos bizonyos okok miatt csak kis késéssel tudtam neki elküldeni a csomagomat. Remélem tetszett neki, amit készítettem. Íme a képek:

Boldog Karácsonyt!

Minden kedves olvasómnak és ismerősömnek nagyon Boldog, áldott, békés, ajándékokban gazdag, kellemes KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!!!

Ajándékok jönnek, mennek

Az utóbbi időben kicsit el vagyok maradva a blogolással, de most próbálom pótolni a dolgokat :) A kreatívkodás is egy kicsit nehezen ment az utóbbi időben, és nem csak azért mert nem volt időm, hanem mert nem is volt ötletem :(.

Először is. Judit volt a következő szülinaposunk Rita szülinapi játékában. Neki ezeket készítettem:

Aztán Latinak játékán Madarász Évának küldtem ezt a karkötőt:

és Krealady-től ezeket a csodaszép dolgokat kaptam. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a boszis szütyővel már az oldalán nagyon szemeztem :).)

Ez pedig már egy nagyon régi elmaradásom.  Maminti, a kicsi zöld tündér játékán nyertem ezt a nagyon édi párnát. A sok kis apróság még, amit nekem küldött igazi meglepetés volt.

Gyúrunk, vazze...

Születésnapomra kaptam Jancsikámtól egy tésztanyújtó-vágó gépet. Ezt már itt meg is mutattam a blogon. Sajnos a sok munka miatt nem volt eddig időm használni, de az egy hetes szabi és a hétvége végre lehetővé tette a gyúrást.

Nem sok gyakorlatom van, volt eddig ebben a dologban. Kb. 10-12 évvel ezelőtt próbálkoztam egyszer, de az nemes egyszerűséggel a kukában végezte, mert nem, hogy nem sikerült, de egyenesen sz*r lett. De ez nem vett el a kedvem az újrapróbálkozástól, még ha ennyit is kellet rá várni. 

Már az is nagy fejtörést okozott, hogy hogy is kell ezt úgy csinálni, hogy jó is legyen. Rögtön az elején elakadtam, mert túl hosszúra sikeredtek a tésztacsíkjaim, ezért Jani segített nekem (aminek ő biztos nagyon örült, mert így a saját dolgával nem tudott haladni). De most elmondhatom: MEGCSINÁLTUK. Még ha nem is lett olyan igazán tökéletes, de nekünk így is nagyon ízlett, ízlik. És ami még ennél is fontosabb, hogy jut még belőle legalább egy főzésre.

Egyébként már a recept sem volt egyszerű, mert legalább 10 embert megkérdezem, hogy ki hogyan csinálja, de mindenki mást mondott. Én ezt választottam:

1 kg sima liszt (legközelebb tuti fele rétesliszt lesz)

8 tojás (hazai pályáról, mert a tyúkjaim tojták)

kb. 1 dl víz (ez nekem több lett kb. 2 dl., de szerintem nekem ennyi kellett, hogy olyan jó állaga legyen)

pici só

Miután összegyúrtam mindent és még jól meg is dolgoztam (kb. 20 percig), hagytam pihenni egy 1/2-3/4 órát konyha ruha alatt. A tészta állaga nagyon jó lett. Levegős volt és könnyű. Remélem ilyennek is kell lennie.

Ez már a nyújtás előkészítése. Hibám, hogy nem figyeltem arra, hogy szép egyforma eleje-közepe-vége hurkám legyen és ebből következik, hogy lettek nagyon hosszú "csíkjaim".

Itt jól látszik a hossz béli különbség.

A következő hibám az volt, hogy nem liszteztem be kellően a kinyújtott tésztákat, már csak félidőben gondoltam erre. És amit addig csináltam már utána hiába próbáltam "javítani", nem lett az igazi. Lettek benne olyan cérnák, amik kis csomókba összeálltak és ezeket már utána sem tudtam szét szedni.

Tanulópénznek nagyon jó volt ez az egész, mert így remélem, hogy a következő már jobban fog sikerülni és nem csak cérna, de széles metélt fog készülni :)