2012. augusztus 23., csütörtök

Piroska, Juliska és az augusztus 20.-a

Ezt a bejegyzésemet már napok óta szeretném elkészíteni, de valami mindig közbe jött.

A történet ott kezdődik, hogy nagyon szerettem volna bárányt. Mert, hogy az olyan aranyos és egyébként is nagyon finom a húsa. Meg aztán jó lesz majd, ha a kert végén a fák alatt nem kell folyton nyírni a füvet, mert azt majd ők úgy is lelegelik. De azt nem gondoltam volna, hogy ennyi bosszúságot fognak nekünk okozni. Az összes gyümölcsfa friss hajtását lelegelték és a füvet is nyírni kellett. El sem akarta senki hinni, hogy ezek olyanok, mintha nem is birkák lennének. Inkább kecske mód viselkedtek.
Íme a két lator. A foltos orrú Piroska. A második képen jól látszik, hogy milyen kár van a cseresznyefámon, és háttérben a körtefán. De a húsuk gyönyörű volt.

Dolgozik a hentes
Báránycomb (majd valamikor egyben sütve)


És végül augusztus 20.-án megcsináltam egy részét bográcsban pörköltnek. A vendégeknek nagyon ízlett. :)

A hagyma
Paprika és alatta a paradicsom, ami nem látszik :)
Készül a lecsós alap
Birka pörkölt
 És mivel az új kenyeret is ünnepeltük, most ez volt a köret:



2012. augusztus 18., szombat

Bundáskenyér, ahogy én szeretem

Most, hogy végre elkezdtek tojni a tyukaim (mint, ahogy Jani mondja), sütöttem bundás kenyeret. Nagyon egyszerű, csak annyiban különbözik a megszokottól, hogy sajt van két szelet közé téve és így van kisütve. Én így szeretem a legjobban. A  "köret" hozzá paradicsom a kertből, ami kicsit furán hangozhat, de szerintem érdemes legalább egyszer kipróbálni. Nekünk nagyon ízlik így.



Egyébként a legfinomabb füstölt Karaván sajttal, de most "csak" Eidami volt itthon. Ezzel is jó lett, nem maradt belőle. :)

2012. augusztus 14., kedd

Pótlások!

Jaj annyi minden történt velem az elmúlt másfél hétben, hogy nem sikerült egy bejegyzést sem tennem. 

Izgulok már Rita játéka miatt. Mivel a sárga csapatban én vagyok az első, aki ajándékot fog kapni. Most úgy érzem magam, mint régen gyerekkoromban, amikor közelgett a szülinapom:))) Ugyanakkor félek, hogy mindenkinek kedvére való ajándékot tudjak készíteni.

A legfontosabb hír, hogy van végre új gépem. Egy gyönyörű HP notebook. Bár még nem teljesen barátkoztunk össze, még szokatlan egy kissé, illetve hiányzik még róla egy-két program, ami az előző gépemen rajta volt, de már így is nagyon nagy az öröm.

Készítettem egy pár képet a most készülő keresztszemesemről is. De ez a nyári meleg annyira kivette minden erőmet, hogy most egy kicsit megálltam a készítésével, de tegnap már sikerült újra folytatnom. 



Még nem igazán megy profi módon a fényképezés, de gyakorolgatom szorgalmasan.

Készítettem újra napraforgó kalácsot, íme:

Sajnos készen elfelejtettem lefotózni, mert a hétvégi szalonnasütéshez készült, és már nagyon kellett rohanni, de ismét elfogyott az egész. :)

Sütöttem még töki pompost is. A recept a kollégám feleségétől származik. Jól sikerült, de egy kicsit elsóztam a tésztát.
 És ilyen lett készen:



2012. augusztus 3., péntek

Képek :o)

Végre sikerült feltöltenem a telefonomról a képeket a benti gépemre, mert az otthoni még mindig nem szuperál túl jól, illetve sehogy nem működik. :(

Lássuk akkor sorban először a névadó Borsó kutya, aki fajtája szerint Bichon havanese kislány. 2011. februárjában került hozzánk és nagyon nagy bitang, de nem lehet rá haragudni. Íme: 
A második kép az egyik sikeres sütimről készült. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem nagyon szoktam sütni, mert inkább a főzés köt le. Nekem a sütés túl kötött, mert pontosan ki kell mérni mindent, azt meg annyira nem szeretem. De ez a süti tényleg nagyon jól sikerült, el is fogyott még akkor délután. A receptre Borbás Marcsi Gaszrtoangyal című műsorában figyeltem fel, és nagyon tetszett a kinézete, illetve a kevés hozzávalója miatt. Napraforgókalács:

Nem csalódtam benne az elmondottak alapján. Nagyon finom, és igazán könnyű volt a tésztája. Még anyósom is megdicsérte, pedig ő mindenre, amit csak főzök azt mondja, hogy "Ezt kinek főzöd, úgy sem eszi meg senki.", meg "Hogy ez nem étel." :(

Most viszont elnézve ezt a képet kedvet kaptam hozzá, hogy újból megcsináljam.

A harmadik képem egy nagyon régi keresztszemesem, ez volt a második, amit készítettem, legalább 8 éves és most találtam meg az egyik fiókom alján :) Már el is felejtkeztem róla, hogy ilyet is készítettem. Jól kivehetőek rajta még az első hibák, de nem volt senki aki segítsen, hogy hogy is fogjak ehhez hozzá és magamtól kellett rájönnöm dolgokra. Most már azért jobban megy a dolog, de a profizmus még távol áll tőlem. És tessék a kép :)



Egyébként a hímzéstől csak a kép minősége a rosszabb, de este a telefonommal csak ilyet tudtam csinálni. 

Remélem majd bele jövök ebbe is, mint kiskutya az ugatásba.

2012. augusztus 2., csütörtök

Akadályok

Terveimmel ellentétben mégsem sikerült a képfeltöltés. 

Ennek több oka is van. Az első és legfontosabb, hogy az otthoni gépem megadta magát, most már úgy tűnik véglegesen. Pedig még azt gondoltam, hogy lehet némi életet lehelni bele, de nem. Na mindegy, kár is ezen sopánkodni, csak most nem volt betervezve egy új gép vásárlása. 

De nem adtam fel és gondoltam, hogy a mai nap majd pótolom a dolgokat a munkahelyemen. Készítette pár fényképet a telefonommal, de azokat meg nem tudom rátölteni a gépre. :) Szóval a technika kibabrált velem. De kitartó leszek, és remélem, hogy hamarosan egy képet is ide tudok majd varázsolni :)